Az ISO 9001:2015 4.3 pontja a minőségirányítási rendszer alkalmazási területének a meghatározásához átgondolásra ajánlja a szabvány 4.1 szakaszában hivatkozott külső és belső tényezőket, a 4.2 szakaszában hivatkozott lényeges érdekelt felek követelményeit, valamint a szervezet termékeit és szolgáltatásait. Az ISO 9001:2015-ben az alkalmazási terület meghatározásához tehát már nem elegendő csupán a vevői, valamint az alkalmazandó jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeket kielégítő termékeket figyelembe venni (mint az ISO 9001:2008 1.1 pontja szerint kellett). Az új kiadásban olyan folyamatokat is a minőségirányítási rendszer hatókörébe kell vonni, amelyek a 2015-ös szabvány 4.2 pontja szerint azonosított lényeges érdekelt felek (köztük persze a vevői és jogszabályi követelmények) szükségleteinek és elvárásainak a kielégítését szolgálják. Az ISO 9001:2015 szabvány 4.4 A minőségirányítási rendszer és folyamatai című pontja alatt meghatározott követelményeket az így értelmezett vállalati folyamatokra kell alkalmazni.
Mely módszertan teremthet kapcsolatot a korábbinál sokkalta szélesebb, a lényeges érdekelt felek által kifejezett szükségletek és elvárások, és a minőségirányítási rendszer hatókörébe tartozó termékek és szolgáltatások között? Hogyan tudjuk meghatározni, hogy mely termékekkel, szolgáltatásokkal összefüggő vállalati funkciók/folyamatok kerüljenek így a minőségirányítás rendszer hatókörébe?
Javaslatunk az üzletmenet-folytonossági tervezés tárházából egy stratégiai szintű üzleti hatáselemzés alkalmazása, amelynek módszertani alapelveit az ISO 22301:2012 szabvány 8.2 Üzleti hatáselemzés és kockázatkezelés c. pontja írja le.
E módszertan annak meghatározásához nyújthat segítséget, hogy melyek azok a vállalati folyamatok, amelyek a legnagyobb költség kitettségűek, ha valamelyik üzleti funkció bármilyen okból nem működik, azaz nem képes valamely stakeholder szükségletének / igényének eleget tenni. Mivel a stakeholder igények szempontjából magas hatással járó megszakadásokkal érintett folyamataink határozzák meg a minőségirányítási rendszer által fenntartott vállalati képességeinket a lényeges stakeholder szükségletek/igények kielégítésére, ezek a folyamatok fogják tehát alkotni a minőségirányítási rendszer hatókörét.
Természetesen az alkalmazási területnek az ISO 9001:2015 4.3 pontjában előírt meghatározásához nincs szükség az ISO 22301:2012 8.2 pontjában leírt BIA módszertan tudományos alaposságú elemzésére, de „jó vállalati gyakorlatként” történő felhasználása hiányt pótló segítséget nyújthat a minőségirányítási rendszer újradefiniálásához.
2017.02.21.
